Voltam ma melózni, hat órát. Déltől este hatig. Behívtak még tegnap, mint kiderült azért, mert Dunántúlon havazott. Ma sok hülye emberrel beszéltem. Munkaidő végére már erős emberundorom volt, főleg, hogy a nappalisok is bent voltak. Nem szeretem, ha körülöttem flangálnak. Ők nem szeretnek minket, mi nem szeretjük őket. Tiszta sor.
Kurvára égtek a vonalak, és kifogtam egy rakat értelmiségit. -.- Meg legalább tíz önkormányzattól hívtak. o_O Ma nem csoportos hibás napom volt, ma önkormányzatos közvilles. Az élet bonyolult. -.- Na jó, igazából nem, de jól hangzott…
Semmivel sem haladok. Fáradt vagyok, nyűgös, hisztis. És anyám rágja a fülem, hogy oltassam be magam. És nem száll le a témáról. Megőrülök tőle. -.-
Ilyen roooooooppant sok minden történt ám velem ezen a szép keddi napon. Itthon hagytam a szemüvegem. Roppantul örültem neki. Megvakultam mire melóba értem. Nekem már ez a kis fény is fáj. -.- Éljen a kontaktlencse fényérzékenységgel fűszerezve.
Mondtam én h hisztis vagyok. o_O
Fázom. És tök hideg mindenem. Pedig eskü fel vagyok öltözve, kivételesen.
Fáj a szemem. Az SAP káros a szemre. Sokat kell bámulni. XD Meg dolgozni benne… XD
Olyan sok értelme van ám ennek a bejegyzésnek, hogy hihetetlen…
És itt van előttem a pisztációs cappuchino, és nem merek inni, mert fáj a gyomrom. Tegnap is fájt. Ez van, ha édeset eszek…
*dobol az asztalon*
Ma a jó ficeket is a felénél kikapcsoltam. Egy dirusat kivéve. Az még így is jó volt…
Miért nincs kedvem írni? Annyi ötlet kering a fejemben… meg van versem is, kivételesen papíron, mert ágyban jött rám az írhatnék. De nincs kedvem begépelni. Lustaság fél egészség, én teljes egészségre törekszem.
*dobol tovább az asztalon*
Nem, nem unatkozom, csak tombol a sekedv.
„Hello Darkness, my old friend
I’ve come to talk with you again…”
zene tessék meghallgatni dal. Gyönyörű *.* (Ha esetleg valaki meg is hallgatja, megdobhat egy kommenttel is akár, hogy tetszett-e.) Egyébként a Watchmen egyik zenéje. Ajánlom a filmet is.
Ez a visszatekintő rész az elején: zene2 Ezt a dalt is szeretem… Meg nem tudom. Valamiért magával ragadott a film világa. Furcsa világ és furcsa világlátás. De vajon az övék torzult vagy a miénk?
Szerintem cigizek és megcsinálom azt a cappuchinót…
Pá!
Nov. 3. 22:25
2009. november 3., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)