Hisztis napok

Nem szeretem az elmúlt napokat. Zsúfoltak, én meg folyton csak aludnék. És rádöbbentem, hogy durva félévem lesz. -.- Szakdolgozatok, tanítási gyakorlatok, munka, államvizsga…

Hétfő: délelőtt tanítási gyakorlat. Délután előadás. Szülői értekezlet. Utóbbira azt mondta a tanár, maximum fél órát maradhatunk. Negyven perc után engedett ki. Óra ötvenre már a munkahelyemen kellett volna lennem. Futás a buszhoz. Buszsofőr bebassza az orom előtt az ajtót. Anyád. Futás a villamoshoz. Villamoson részeg faszi balhézik, sofőr hátramegy leszálíltani. ANYÁD. Telefon munkahelyre. Villamos letesz, híd végéig futás, onnan sprint. Zebrán futás az ajtóig, át az épületen, irodába beesek. Ziláltan, vörösen, fulladozva. Iroda csend. „Hát veled meg mi történt?!” Ariana sípol tovább, odarohan a telefonhoz, belép, gép bekapcs, kabát ledob, újratanul lélegezni a székben. Iroda még mindig csend. Két percet késtem. Három perc múlva már ügyféllel konzultáltam. Lerakom, munkavezetőm rámnéz… Ariana: „Ma rádöbbentem valamire. Tudok futni úgy, hogy túl is élem.” Munkavezető: o_O Aztán kiröhög. Szeretem a munkahelyem. XD De így maradhattam két perccel tovább, és még amúgy sem végeztem ennyi idő alatt a melómmal. Óje. Le leszek baszva hétvégén…
Kedd: Tanítás délelőtt, aztán irány egyetem, a dolgaim felét elintéztem, merthát délután ugye a fű se nő, nemhogy a TO meg a szakos iroda. -.-’’ Éééés este tízkor már aludtam…
Reggel keltem háromszor, szédületes reggelem volt. -.- Aztán összekaptam magam, irány tanításra fél kettőig, utána megbeszélés, kettőtől előadás. Most pedig szakdogázni fogok akkor is, ha az ég rámszakad. Pont.

És emberundorom van. Nézzétek… ha nem kellek, vagy problémátok van, lehet szólni, és el lehet sétálni. Én ugyan senkit nem tartok vissza… Ha erre játszik valaki, csúnyán fenékre fog esni. Amúgy is kezd elegem lenni a faszságokból… Ne segítsek, ne mondjak semmit, de ha vki elbasz valamit, a hiszti meg a depresszió az érdekes módon megy. Az okosabbra hallgatás nem. Tudom. Az emberek hülyék.. csak néha még mindig megdöbbent, mennyire…

És most hallgassunk tovább DBSK – Survivort.

2010.02.17. 16:59