2009. november 7., szombat

Blogolhatnék

Mai második bejegyzés. Miért?
Blogolhatnékom van…
*nézeget teafilter* Meghitt pillanatok… Egy fejfájással hintett hideg napon mi az isten meghitt? XD De a tea finom, szeretem. :)
Menni kellene hajat mosni… csak lusta vagyok. És semmihez sincs kedvem. De majd egy jó forró fürdő helyretesz. Remélem.
Irritál az a hülye pók. Lehet szép csendben elteszem mind a nyolc lába alól. -.-
Éééés… csináltam tejbegríz. Shizu ez a te hibád, eszembe se jutott volna. XD Finom lett. *.* Szeret mandulás tejbegríz. Feldobta a napom. :)
Kurva nagy a csend…. Ja hogy kikapcsoltam a zenét, míg simseztem. Aha. *visszakapcsol*
Értelmes blogbejegyzés ismét. XD

Azon filózok, hogy tegnap beszélgettünk munkatárssal. És kérdezett pár dolgot a nőkről. Kissé rajta lóg a barátnője. Ilyeneket, hogy a nők miért igénylik, hogy minden telefon végén azt mondja, „Szeretlek” meg stb. Mondom ezeket nagyon rossz embertől kérded. De tényleg.
Új ficen töröm a fejem…
Meg azon, hogy megszüntetem a blogspot-os blogomat. Nemtom. Azt sem tudom, ki olvassa. Emelje már fel a kezét. Hátha érdemes meghagyni.
Jó. Megyek pancs. És szemezek a pókkal. Úgyis kinyírom… nem bírom elviselni a jelenlétét…

2009. nov. 7. 21:03

Ez meg az meg amaz

Kb. fél órája értem haza melóból. Nem sok hívásunk volt, szóval csinálhattuk a többi munkánkat. Szar lett mindenki statisztikája, de erről szerintem nem mi tehetünk. Nem volt kommunikáció a cég és a diákmeló között, még az is csak most lett letisztázva, mennyi lesz a bérünk. Jó hír, hogy ha forintokkal is, de több, mint amennyiről szó volt eleinte. Yay. Viszont ezeket a kiszabott normákat lehetetlen tartani. :( Pedig esküszöm igyekszem, de ennyit nem lehet… de senkinek sem megy, szóval nem velem van a probléma. De még mindig szeretem. Remélem, az évben még maradhatok.
Hazafelé picit frászt kaptam. Tudni kell, hogy a Nagyállomás környéke, amerre én járok dolgozni, az egyik legveszélyesebb környék a városban. Hát ma rászolgált erre a megtisztelő címre. Azon filóztam, hogy ha fél perccel később indulok haza, akkor lehet, hogy engem rabolnak ki. Egy csaj sikítozott mögöttem, hogy tolvaj… hátranézek, kapucnis csávó szalad egy női táskával… kár, hogy lefelé a lépcsőn, pedig a kezemben volt az esernyőm. Jó kis masszív nyele van, odavágok úgy marad. -.- Azért ez durva. Szerintem legalábbis…
Felhívtam anyámat reggel. Elfelejtettem, hogy hétvége van és nem kel korán. XD Szegénykém…
Ma több jel is utalt arra, hogy jogosan van rossz előérzetem. Mármint… mikor minden összejátszik. És érzed, hogy valami nem stimm. Ez a rablás… megégettem az ujjam… átmentem véletlen a piros lámpánál, szétnézés nélkül… furán gomolyog a füst… szóval minden. Értitek… Ja hogy nem? Hát van ilyen. XD
Reggel blogolni, 12 óra meló után, félig agyhalott állapotban fun… XD

Jah, sztori tegnapról (vagy tegnapelőttről):
Ariana kijön fürdőből, bemegy lakótárshoz.
„Te Éva, van egy jó hírem számodra. Számomra nem az, de te örülni fogsz neki.”
„Na mondd.”
„Megvan Boldizsár.”
Boldizsár. Hát… ő egy baszott nagy kaszáspók. -.- Aki a fürdőnkben lakik. És emiatt fog Ariana nyakfájást kapni. Felfelé nézve közlekedik. XD Semmit nem szeretek, aminek négynél több lába van… illetve aminek nincs lába. Nem arianakompatibilisek. -.-

Ma csokis sütivel kezdtem a napot. Izé… kezdtem? o_O Illik iylen mondani, ha az ember lánya reggel fejezi be az előző napot? XDD Már ha végre elhúz aludni… de itt szövegel alvás helyett. Miért? Ööö… passz? XD

Ismét egy értelmes blogbejegyzés.
Jó reggelt Magyarország.
Nekem meg szép álmokat.
Pá!

2009. nov. 7. 7:37