Asszem ideje blogolni, rég meséltem már.
Amúgy azon filóztam, hogy… ha elkezdenénk kirakni életünk mozaikját, mi lenne a képen, amit kapunk? *megint szentimentális Ariana*
Amúgy egyben vagyok, a munka mellett semmire nem értem rá, szóval helyre rázódtam jó gyorsan. Párom jön haza látogatóba karácsonyra, meg kaptam tőle csokrot virágküldő szolgálattal, mert tegnap volt egy éve, hogy megkérte a kezem. :)
A pénzügyi helyzetem rendeződni látszik, dolgozom, amikor csak tudok (meg mikor behívnak), szeretem is a munkám. :) Szívesen járok be, jó a hangulat, a munkatársakat kedvelem, és mikor épp nem kőbunkók velem az ügyfelek, velük sincs bajom. Első nap picit kiakadtam, de azóta már mosolyogva veszem fel a telefont. Megtanultam türelmes lenni a hülyékkel is…
Tesóm tanulja az egyetemista életformát, volt lent nálam bulizni is a haverokkal, engem meg pont behívtak melózni…
Nagymamám holnap megy kontrollra, reméljük, több kemót nem kell kapnia. Szegénykém már eléggé kimerült.
Anyumnak van barátja. *.* Lehozta hozzám szombaton kicsit anyát, szerintem nagyon aranyos, meg úgy egy hullámhosszon vannak. :)
Asszem röviden és tömören ennyi.
Igazából valamelyik nap mondtam azt, hogy nem tudok visszatérni régi önmagamhoz. Valami végérvényesen megváltozott bennem. Asszem hiába hittem eddig, hogy már nem vagyok gyerek, most nőttem fel igazán. Hülyén hangzik, ugye? XD
Dolgozok, tanulok, elvagyok. Most így jól érzem magam. Problémák meg persze mindig akadnak, de kinek nincsenek?
Szóval munka. Durva volt a múlt hét. Előtte pénteken éjszakás voltam, vasárnap nappalos. Megbeszéltük öcsémmel, hogy mivel csak szerdán dolgozom, lejön, nálam alszik, bulizik egyet a haverokkal. Aha, hogyne. Szedtem volna le a buszról, mikor jött a telefon, hogy kéne menni dolgozni. Szóval gyors lepakolás, kaja, ki-ki dolgára. Kedden hajnalban hazajöttem, aludtam három órát, mert úgy volt, hogy öcsém utazik vissza Pécsre, csak aztán meggondolta magát. És jött a telefon ismét, hogy menjek be. Öcsém lepasszoltam, munka. Szerdán hétre hazaértem, aztán kivittem még a nyolcas vonathoz. Utána képszakadás, telefon megőrült. Felnézek negyed ötkor, újraindítom a telefont, sms, hogy menjek dolgozni. Pánikrohamban telefon, menjek szombatig minden nap. Mondom oké. o_O Ami azért volt vicces, mert hétfőn kibaszottul megfáztam. A gyomrom kiakadt, mert enni nem igazán volt időnk, mert ugye ha választani kell, hogy a szünetben cigi vagy kaja…
Még mindig gyógyulok, valszeg lábon hordtam ki egy tüdőgyulladást. Ma el akartam menni orvoshoz, de elaludtam. Teljesen átszoktam éjjeli üzemmódra, szóval reggel fekszem, délután kelek. Ami azért lesz vicces, mert ugye oké, hogy holnap éjszakás vagyok, de pénteken nappalos. XDD De poén, csak én 72 óráztam a héten, még a munkavezetők sem. De pénzügyileg jól jön, ha megjegyzik, hogy bármikor behívható vagyok.
Szóval tanulság: a narancs riasztás jót tesz a pénztárcámnak, csak az egészségemnek nem. XD De igazából jó volt egy kis pörgés. :)
Az albit már megszoktam, a hangyák átköltöztek a fürdőbe. Mióta fűtés van, katlanmeleg van a szobában, szeret szoba. *.*
És a Sekai fansub új helyre költözik, van saját domain végre. :)
Nem tudom, mit mesélhetnék még, szerintem egy rakat dolgot kihagytam… XD
Majd egyszer eszembe jut.
Pá!
Október 20. 21:55
2009. október 20., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése