Száll az agyam...

Két dolog határtalan. Az univerzum, és az emberi hülyeség. Bár az utóbbiban nem vagyok biztos. És Einstein egy okos ember volt. (Ha jól emlékszem, ő mondta.)
Igen, az emberi hülyeség határtalan.
Tisztázzuk már.
NEM szokásom másokat senki ellen sem hergelni. Gyerekes dolognak tartom.
Diktátor sem vagyok, hogy megmondjam másoknak, kit nem szeretünk éppen.
Haragtartó végképp NEM vagyok. Általában ha leordítom valaki fejét, arra van OKOM. Ha nem látja az okot, én mosom kezeim. Főleg ha ezerszer el lett magyarázva. De az ég szerelmére, attól még nem utálom. -.- Szövegértés, emberek, szövegértés. Definiáljam?!
Az üldözési mánia vicces dolog. Nekem is van. De azért ne essünk már túlzásokba.
Emberismeret. Azmijaz? Egen. Azmijaz.
Szóval: tessék elgondolkozni, ki mit miért csinál. Tessék beleképzelni mások helyébe magunkat. Tudom, néha túlságosan védem azokat, akiket szeretek. Egyeseket a csalódástól. Nem azért, mert elkönyvelem, hogy csalódni fog, csupán mert tisztában vagyok vele, hogy nagy valószínűséggel így lesz. Nem azért, mert balfasznak vagy érdemtelennek tartom. Csak mert ismerem a másik felet. Van, akit másért. De sosem azért, mert bántani akarom. Ha bántani akarok valakit, meg fogom tenni. Ritkán fordul elő. (És általában azért, hogy rádöbbenjen valamire, ami nálam fontosabb.)
Szóval mielőtt vadmaromságokat gondolunk következtetés címén, az isten szerelmére, gondoljuk már végig. Még ha nehéz is…
Köszöntem a figyelmet.

2010.03.01. 12:08


amúgy esélyes, h bezárom ezt a blogot, és a másikon lesznek inkább nyitott bejegyzések. teljesen felesleges két blog, főleg, hogy az egyikre a másik egy része kerül...