Blog

Nem tudom, ide fogok-e még írni valamit is, vagy sem. Aki szeretné továbbra is olvasni a marhaságaimat, jelezze.

Száll az agyam...

Két dolog határtalan. Az univerzum, és az emberi hülyeség. Bár az utóbbiban nem vagyok biztos. És Einstein egy okos ember volt. (Ha jól emlékszem, ő mondta.)
Igen, az emberi hülyeség határtalan.
Tisztázzuk már.
NEM szokásom másokat senki ellen sem hergelni. Gyerekes dolognak tartom.
Diktátor sem vagyok, hogy megmondjam másoknak, kit nem szeretünk éppen.
Haragtartó végképp NEM vagyok. Általában ha leordítom valaki fejét, arra van OKOM. Ha nem látja az okot, én mosom kezeim. Főleg ha ezerszer el lett magyarázva. De az ég szerelmére, attól még nem utálom. -.- Szövegértés, emberek, szövegértés. Definiáljam?!
Az üldözési mánia vicces dolog. Nekem is van. De azért ne essünk már túlzásokba.
Emberismeret. Azmijaz? Egen. Azmijaz.
Szóval: tessék elgondolkozni, ki mit miért csinál. Tessék beleképzelni mások helyébe magunkat. Tudom, néha túlságosan védem azokat, akiket szeretek. Egyeseket a csalódástól. Nem azért, mert elkönyvelem, hogy csalódni fog, csupán mert tisztában vagyok vele, hogy nagy valószínűséggel így lesz. Nem azért, mert balfasznak vagy érdemtelennek tartom. Csak mert ismerem a másik felet. Van, akit másért. De sosem azért, mert bántani akarom. Ha bántani akarok valakit, meg fogom tenni. Ritkán fordul elő. (És általában azért, hogy rádöbbenjen valamire, ami nálam fontosabb.)
Szóval mielőtt vadmaromságokat gondolunk következtetés címén, az isten szerelmére, gondoljuk már végig. Még ha nehéz is…
Köszöntem a figyelmet.

2010.03.01. 12:08


amúgy esélyes, h bezárom ezt a blogot, és a másikon lesznek inkább nyitott bejegyzések. teljesen felesleges két blog, főleg, hogy az egyikre a másik egy része kerül...

Hisztis napok

Nem szeretem az elmúlt napokat. Zsúfoltak, én meg folyton csak aludnék. És rádöbbentem, hogy durva félévem lesz. -.- Szakdolgozatok, tanítási gyakorlatok, munka, államvizsga…

Hétfő: délelőtt tanítási gyakorlat. Délután előadás. Szülői értekezlet. Utóbbira azt mondta a tanár, maximum fél órát maradhatunk. Negyven perc után engedett ki. Óra ötvenre már a munkahelyemen kellett volna lennem. Futás a buszhoz. Buszsofőr bebassza az orom előtt az ajtót. Anyád. Futás a villamoshoz. Villamoson részeg faszi balhézik, sofőr hátramegy leszálíltani. ANYÁD. Telefon munkahelyre. Villamos letesz, híd végéig futás, onnan sprint. Zebrán futás az ajtóig, át az épületen, irodába beesek. Ziláltan, vörösen, fulladozva. Iroda csend. „Hát veled meg mi történt?!” Ariana sípol tovább, odarohan a telefonhoz, belép, gép bekapcs, kabát ledob, újratanul lélegezni a székben. Iroda még mindig csend. Két percet késtem. Három perc múlva már ügyféllel konzultáltam. Lerakom, munkavezetőm rámnéz… Ariana: „Ma rádöbbentem valamire. Tudok futni úgy, hogy túl is élem.” Munkavezető: o_O Aztán kiröhög. Szeretem a munkahelyem. XD De így maradhattam két perccel tovább, és még amúgy sem végeztem ennyi idő alatt a melómmal. Óje. Le leszek baszva hétvégén…
Kedd: Tanítás délelőtt, aztán irány egyetem, a dolgaim felét elintéztem, merthát délután ugye a fű se nő, nemhogy a TO meg a szakos iroda. -.-’’ Éééés este tízkor már aludtam…
Reggel keltem háromszor, szédületes reggelem volt. -.- Aztán összekaptam magam, irány tanításra fél kettőig, utána megbeszélés, kettőtől előadás. Most pedig szakdogázni fogok akkor is, ha az ég rámszakad. Pont.

És emberundorom van. Nézzétek… ha nem kellek, vagy problémátok van, lehet szólni, és el lehet sétálni. Én ugyan senkit nem tartok vissza… Ha erre játszik valaki, csúnyán fenékre fog esni. Amúgy is kezd elegem lenni a faszságokból… Ne segítsek, ne mondjak semmit, de ha vki elbasz valamit, a hiszti meg a depresszió az érdekes módon megy. Az okosabbra hallgatás nem. Tudom. Az emberek hülyék.. csak néha még mindig megdöbbent, mennyire…

És most hallgassunk tovább DBSK – Survivort.

2010.02.17. 16:59

Teázás, csapatépítő, meg Ariana nem normális

Na, pár dologról még nem írtam.
Voltunk teázni csütörtökön Zedinnel, Yoruvel és Luna-channal. Chai tea. *.* Nagyon régen nem voltunk teázni, jó volt végre megint. Aztán persze szokás szerint nálunk kötöttünk ki, és zenével fertőztem a bandát. XD Kellene sűríteni ezeket az alkalmakat…

Aztán.
Szombaton reggel hatra mentem dolgozni. Durva napunk volt. -.-
Meló után elmentem csapatépítő bulira, azzal az elképzeléssel, hogy majd én este 10-11 körül lelépek, és alszom. Aha. Annyira jó volt a hangulat, hogy háromig ezerrel ment a buli. XD Hazaestem, és majdnem vertem a fejemet a falba, hogy nem tudok aludni, mert hatra meg megyek vissza melózni. XD Majdnem elaludtam a zuhany alatt. De… odabent állítólag annyira nem látszott rajtam, hogy kimaradt egy adag alvás. Mondjuk aludni nem lett volna időm, folyamatosan votl melónk. -.- Munka után hazarobbantam, ágyba ájulási szándékkal, de nem volt kedvem, helyette a youtube-on garázdáltam. Szóval valami 41 óra ébrenlét után takarodtam el aludni, mikor már úgy éreztem, leesek a székről. XD
És… álmos vagyoooooooooooooooooooook. -.-
A mai napom: elmegyek suliba, végighospitálom a napot, aztán még van két előadásom délután, utána pedig megyek dolgozni este 10-ig. Óje. XD
Szóval Ariana nem normális, legalábbis ezt megkapta párszor az elmúlt két nap során. XD

Jó. Készülök. Tényleg…

És még mindig beteg vagyok…

2010.02.15. 7:17

Megint ébredés

Nehezen kelek reggel hatkor. Vicces lesz, hétvégén hatkor már munkában kell lennem. Ráadásul csapatépítő buli lesz szombaton, amire el kellene nézni, szóval vasárnap szerintem eléggé… fáradt leszek. XDD
Amúgy szar kedvvel ébredtem. Mondjuk már eleve fura hangulatban feküdtem le…
És nem tudok menni kocsonyafesztiválra. Pedig már évek óta mindig ott vagyok. De ha dolgozni kell, dolgozni kell. :S Szóval a jövő hét hétvégém is munka. Vicces, hét napból öt napot tanítok vagy hospitálok majd, kettőt dolgozok. Ráadásul közben előadásokra is kell járnom. Óje. Hét napból áll a hét. Dög leszek…
Aztán… nemtom. Sekedv. De az ezerrel.
Megyek ma dokihoz. Szakdogáznom kellene, még mindig nincs kész. A tanár lehet, hogy elküld a fenébe, és teljesen jogosan.
Fáj a térdem. Raktam rá kínai tapaszt, az valamelyest elszívta ugyan a fájdalmat, de nem eléggé. Megérdemlem, miért nem figyeltem. (Mert reggel volt még?)
*morog* Öltözni kéne. De csak át kell mennem két zedbrán… (Na pont ezért késtem majdnem el tegnap. XD )
Jó. Megyek, és készülök.
Pá!

Edit: most kaptam fizetéééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééést. *.*

2010.02.10. 7:08

Önpusztítás rulez -.-

*ül a gép előtt, térdén vizes fásli* Reggel levettem térddel a fürdőkádat. Vagyis térd alatt, pont ott, ahol nagyon nem kéne. A bal térdem csúnyán defektes, mert annál nem csak szalagprobléma van. Erre én? Folyton leamortizálom. -.- Komolyan mondom, nem is én lennék. -.-
Na jó, hiszti off.
Ma voltam hospitálni. Érdekes volt, de élveztem. Szerintem a tanítást is élvezni fogom. Legalábbis remélem. XD
És fanficeket olvasok és sírok. Lassan ott tartok, hogy ha olyan ficet akarok olvasni, ami tetszik, meg kellene írni. XD De kitartó vagyok, én keresek. XD
Amúgy nem sok semmi van. Hospitálok, előadásokra és megbeszélésekre járok, meg majd megyek dolgozni. Szóval roppant izgalmas az életem. XD
Na megyek és kezdek magammal valamit. Vagymiafranc.
*szenved tovább*

2010.02.09. 14:19

Álomkór? o_O

Aztaqrva. Körülbelül 20 órát aludtam, kétszer fél óra megszakítással. o_O Lefeküdtem tegnap reggel 10-kor, és ma fél 6-ig aludtam. o_O De még mindig fáj a fejem… -.-
Este megpróbáltam felkelni, de vissza lettem parancsolva az ágyba, mert nem tudtam teljesen, hogy hol vagyok. Olyan volt, mintha az agyam egy része nem ébredt volna fel. XDD
Amúgy meg szombat éjjelre berendeltek a vörös riasztás miatt. És semmi sem volt, ahogy azt előre vártuk. -.-
Amúgy munka és alvás mellett nem nagyon történt velem semmi. XD
Ma meg megyek tangyak megnyitóra. Óje. És csak most mostam hajat, mert elbasztam a tegnapot. Most száríthatom meg. -.- (Utálok hajat szárítani.)
Környékiek: teázás a héten? Na??

2010.02.08. 6:28

Túlpörögve

Huszonnégyóráztam. És nem bírok aludni. Ez már szánalmas. Avagy: feels like insomniaaaaaa XDDDDDDDD Meg this is Sparta. (Ayu baszdmeg. XD )
Tegnap jókislány voltam, és elmentem orvoshoz. Kaptam négyféle gyógyszert. -.- Ráment a megfázás a légcsövegre, a hangszalagjaimra és a hörgőimre. Szuper. És hivatalosan el lennék tiltva a beszédtől, de ez elég nehéz, ha az ember Call Centerben dolgozik. XD ÉÉééés úgy hiányoztak a munkatársaim. Imádom őket. *.* Jó, egy-két dolgot leszámítva.
Na úgy néz ki, hogy anya le tud jönni holnap.
Ééééés beütött az isteni szirka a szakdogámat illetően. Már csak idő kellene. XD
Ja és jövő héten kezdem a tanítási gyakorlatot. Általános iskolába kerültem. Anya még intézi a vidéki tanítást, remélem, összejön.
És valaki állítson már le Koreáról! Vagy legalább földeljen el a kertben. XD Tudom, szenvedjek. XDD (Igazából élvezem, de csitt. XDDD A titoktartás legjobb módja, ha az ember kiír valamit a blogjára.)
Na jó, megyek és kezdek magammal valamit. Például szakdogázok. Ha már aludni nem tudok, pedig megyek vissza éjjelre dolgozni. Tipikus. XD
Tudom, mi a franctól pörgök?! :D
Na pá!

2010.02.05. 13:36

Szakdoga

Feladom. A szakdogázást nem nekem találták ki. A tanulást sem. Se msn, se gmail, mégsem tudok rá koncentrálni. Mindent csinálok, csak azt ne kelljen. Tipikus, nem?
Mondjuk megint végigaludtam a nap felét. Lehet, hogy orvoshoz kellene mennem, de az ágyból nem bírom magamat kihúzni, nemhogy a házból. És holnap meló. -.- Ezt már nem mondhatom le, mert pofánvágnak. -.-
Szóval hiszti.
Anya jön hozzám a hétvégén. Főzünk, sétálunk (már ha az időjárás engedni fogja). Remélem, most semmi sem jön közbe.
Na jó, megyek, beveszek még gyógyszert, és próbálom csinálni a dolgomat. Már ha nem alszom be közben megint. -.-
Pá!

Négy dolog

Legközelebb nyolc lesz? o_O
Nah akkor jöjjön a mai második bejegyzés.

Pár „kritikát” kaptam az elmúlt pár napban. Elgondolkodtam. Nekem ugyanis szokásom.

1. „Téged semmi nem köt le.”
Dehogynem. De tény, hogy nehéz felkelteni a figyelmem, fenntartani pedig még nehezebb. Néha pedig tudatosan nem akarok valamibe belebonyolódni. Ismerem magam annyira, hogy min filóznék sokat, mivel foglalkoznék sokat, stb. És ha ilyesmire nincs időm, próbálok bizonyos dolgokba nem belemászni.

2. „Te sosem figyelsz arra, amit mondok.”
Dehogynem. De tény, hogy nem eléggé. Türelmetlen vagyok mind az emberekkel, mint a mondandójukkal szemben egy ideje, és ez csak egyre rosszabb. Bocsánat.

3. „Egy ideje olyan távolságtartó vagy.”
Tény. Megtanultam, hogy egy bizonyos távolságnál nem engedjük tovább az embereket. Ezen nem is kívánok változtatni. Ezt a leckét megtanultam, ezer hála és köszönet.

4. Szándékosan bántok másokat.
Ez nem enyhén lebutított és ellényegtelenített változata annak, amit én mondtam. Azt mondtam, hogy tisztában vagyok azzal, hogyha valakit megbántok. És én semmit sem teszek ok nélkül. Néha ahhoz, hogy valakit rádöbbentsünk valamire, kell egy pofon. Nekem is kell általában, mikor épp nem veszem észre magam. Az emberek nagy része így működik, még ha nem is látja be. És ha ennek az ára az, hogy valaki megharagudjon rám, vállalom ezt a kockázatot. Megpróbáltam.

Nyah, ennyit akartam.

Ja igen, erről eszembe jutott egy idézet:
„Nem vagyunk bűnösök, nem vagyunk szentek..."


2010.02.01. 15:51 (már megint o_O)

Stratovarius koncert, szülinapozás és NS

Hihetetlen koncertet adtak. Tényleg. Eszméletlen, amit képesek adni még ennyi év után is. *.*
Szóval úgy kezdődött, hogy hétfőn éjjel még dolgoztam (ki az a hülye, aki dolgozik a születésnapján, akkor is, ha nem lenen muszáj?!), aztán aludtam két-három órát, vonatra ültem, és irány Bp. A Nyugatiban összeszedtem öcsémet, és elmentünk apa albérletébe. És eltévedtem a Westendben. XDD Ott még dumáltunk kicsit, aztán irány a koncert. Vagyis előbb találka Lilyvel, akit sikerült cirka fél órát váratnunk a mínuszban. XD Bocsi. Söröztünk picit, utána mi bementünk koncertre tesómmal, Lily meg hazament.
Ééééés eszméletlen koncert volt. *.* Az első szám felénél már olyan hihetetlen bulihangulat volt, hogy le a kalappal. Ja és ők tudnak túlspilázás nélkül úgy bevonulni, ahogy az meg van írva. XD Éééééés adtak egy rakat régi számot, kedvenceket. *.* Szóóóóval nagyon jó kis szülinap volt. :)
Utána meg kicsit sétáltattam öcsémet hazafelé, mert eltévedtem. Csak picikét. De viszonylag gyorsan hazataláltam, szóval én nem értem, mit hisztizett. XD
Másnap jött fel apa, meg nem is bírtam aludni, szóval filmet néztem a laptopon. Imádom a laptopom. Pár nap alatt totálisan a szívemhez nőtt. :)
Azóta Bp-n dekkolok Zitánál.
Szerdán öcsémet vártam, hogy felkeljen, aztán kivittem a Keletibe, és irány Zitáékhoz.
Csütörtökön elkísértem vizsgázni, aztán kajáltunk a kínaiban, lógtunk a Westendben, befutott kis időre Clair, aztán Chibi, szóval elvoltunk. XD Éééés megfagytam. És nyűgös és beteg voltam\vagyok. Óje. Sol hazahozott minket, és meg felkucorodtam a fotelbe, és bealudtam. XD
Pénteken bementem Solhoz egyedül, és nem tévedtem el. XDD Mentünk Ázsia Centerbe, vásároltunk finomságokat. Sietni kellett, mert megbeszéltem találkozót Újpesten, mentünk a Sugar Shopba. Végül csak Shizu és Regi jött el, meg később befutott Lily is. De jóóó volt. :) Utána Lilyvel elmentünk Sol munkahelyére, és asztalon fetrengve és iszogatva klipeket néztünk. Szeretjük az asztalokat. XDDD Utána Sol hajnalban hazahozott minket, Lilyvel pedig hajnali négyig „filozofáltunk” az ágyban. XDDD És öltük vele msn-en Chibi agyát. XD

Ja és szelektív szövegértés rulez. Azt hiszem, az emberek többsége nem egészen érti, amit mások mondanak neki. Vagy átalakítani könnyebb, vagy mi? A magyar nyelv széééép többértelmű, ezt elismerem, de azért… nem kéne túlozni. Tudom, könnyebb túlspilázni és félremagyarázni a dolgokat. Hát akkor egészség.

Éhes vagyoooooooooooooooook. Nincs kaja. Megeszem a takarót. XD
Amúgy nemtom, mosolyogva keltem, olyan fura szabadságérzéssel. Aztán kommandóztunk, csempésszük ki Lilyt akció. Kudarc. XD
Mentem készülni, ha már szülinapi bulim lesz. Legutoljára általános iskolában volt ilyen. XDDD
Cupp!

2010.01.30. 10:01 (szeretem az ilyen számokat. Tükör.)




*dögrováson*
Évek óta nem voltam ilyen beteg. Megfázva felmenni Bp-re és minden nap rátenni egy lapáttal, ez akkora tehetségre vall, nemde? XD Aludtam vagy 15 órát. De haladjunk sorban.
Végül szombaton délután kettő körül értem csak Solhoz, elsőként. XD De basszus, a HÉV-ig 40 centis hóban gázoltam két nagy táskával. Úgy éreztem magam, mint valami túrázó. XD
Aztán lassan befutottak szépen sorban a többiek. Kaptam egy visual fürdőkacsát (*sírvaröhög* legközelebb tényleg jön velem fürdeni XD ), szerencsesütiket (Mit húzok ki?! „Senki sem állíthat meg.” O_O Ez meg miféle mondás? XD ) és valamit, amit nem írok ki ide. Wow. *.* Na de majd teszek fel képeket, csak karácsony óta nem találom a fényképezőm kábelét. XD
Elég kis családiasan voltunk, de jó volt így. :) Beszélgettünk, hülyültünk, klipeket néztünk (1582 nagy kivetítőn awwwwwwwwwwwwwwwwww *elvérzik*) A többiek sajnos szépen lassan mentek máshová, mi meg elkezdtünk készülni NS-re. Átöltöztem, kifestettem magam, aztán megijedtem a tükörképemtől. XD Lily azt mondta, olyan vagyok, mint egy Noh-maszk. Merthogy olyan hidegnek és érzéketlennek tűnök. Mondom jóvan. Mit tesz sok fekete festék… XD
NS. Hát, érdekes volt. 11 körül estünk be. Bakker, nagyon kevesen voltak. Biztos a hó... vagy az ár. XD Nem tudom, igazából nekem egy egyetlen jó pont a koncertben az énekes mosolya volt… de majd még ismerkedem velük. De a buli egész jó volt. :)
Buli után Sol értünk jött. Végigaludtam az utat. XD Felmegyünk Sol tesójának szobájába… jéééé, egy nyúl. *.* Kicsi fülekkel. *.* Reggel egy órán keresztül a nyulat bámultam ,nem bírtam visszaludni. XD Aztán Sol hazahozott, bevásároltunk, utána beszélgettünk. Utána ettem, bevágódtam fürödni, és aztán aludtam.
Szóval csúnya dögrovás. És a térdem is cseszekedik. Péntek reggel úgy keltem, hogy kiment alólam párszor. NS végefelé szintén. Vicces volt. XD Na jó, igazából nem. XD

Nyah, csak így röviden, nemrég keltem, és még nem forog az agyam. Meg még úgyis jövök ma blogolni, mert van még mondandóm.

2010.02.01. 12:08

Reggeli szörnyülés

Tizenkét óra munka után, és egy adag netbuherálással töltött csendes-káromkodós perc elteltével, a blogok végigbogarászása után elkövettem magam ellene a legnagyobb bűnt, amit épeszű yaoi író és olvasó elkövethet: felmentem egy roppant igényes gyűjtőoldalra. (Úgyis mindenki tudja, melyikre gondolok, de azért maradjunk meg a formalitásoknál, és ne nevezzük nevén azt a bizonyost.) Az eredmény: miután szolidan lelki sírógörcsöt kaptam, eszembe jutott, hogy felvágjam az ereim. Azt hiszem, én eltemetem lassan a magyar fanficírást. Hogy minden idióta, fantáziátlan, írni (és helyesírni végképp) nem tudó vadmarha írásra vetemedjen, lassan emebriségellenes bűntettnek tartom. És ismét én vagyok a szemétláda, gonosz, túl igényes kritikus lélek, de ez…. ez…. ez valami, amire már a szavak kevésnek bizonyulnak. Ezt igazából nem lehet elmondani, át kell élni, de azt meg senkinek nem kívánom. És az a legelkeserítőbb, hogy a kedves olvasóközönség, ahelyett, hogy némi segítő kritikával élne, még bátorítja ezeket a szerencsétleneket. De mit is várok? Egy KRITIKÁT beírna valaki, és meglincselnék, ha élőben találkoznának vele. Éljen. Süllyedjünk. Lehet még?
Elnézést kérek, ha valakinek beletapostam leánylelkébe, de ez így reggel már több mint sok(k) volt. Nem azt mondom, hogy hűdejól írok. De ha így írnék, azt hiszem, felkötném magam. Ha ilyen gondolkodásom lenne, vízbefojtanám magam. És folytathatnám a sort.

És akkor fojtsuk bánatunkat egy röpke paródiába:

Shou, miután a munkából (értsd: interjú, próba, koncert, rádióadás, vagy tudja az, amim nincs)hazaért, átvedlett kedvenc, agyonnyúzott, flitteres és szívecskés köténykéjébe, s vidáman énekelgetve legújabb daluk félkész szövegecskéjét, nekiállt megfőzni imádott bandatársának és szívecskéjének a nagy közös kedvenc vacsijukat. (Szigorúan kicsinyítő képzővel, merazkúl) Közben ábrándozva gondolt rá, milyen szívdöglesztő ruhát vegyen fel estére, amivel az ágyba csábíthatja kedvesét. Gondolt dominaruhára, mennyasszonyi ruhára, és fürdőruhára egyaránt (ideális zuhany alatti szexhez). Miután elkészült, még mindig a saját dalukat dudolászva (mert sosem elég a gyakorlásból), lehuppant a szivárványos kanapéra, és bekapcsolta kedvenc szappanoperáját, hogy elüsse az időt, míg drágája hazaér.
Kedvese pedig a lakásba érve, amint megpillantotta a felcicomázott énekest, és megérezte az ínycsiklandó étel illatát, szerelmesen dorombolva bújt a másikhoz, hogy kifejezze, mennyire imádja őt. Mert ők már csak ilyen kis romantikus tinipicsa sztájlban istenítik egymást.
Itt a mese vége, fuss el véle. (Én kifutok a világból.)

Akinek meg nem inge, ne vegye magára. De azért lássuk be, elég kényelmetlen lehet a téli mínuszokban fedetlenül szaladgálni…

Köszöntem a figyelmet.

*agyhalott, túlfeszített idegrendszerű arianánk ágy irányába vonul*

Akinek meg nem tecc, NS-en nyugodtan kifejtheti a véleményét. Nem harapok ám… *bűbájos mosoly, a baltát a háta mögé rejti*

2010.január 25. 7:08

Események

Nah. Meglett a szigorlatom. *.* Kettes. *.* Szóval beadtam a jelentkezésemet tanítási gyakorlatra. De poén amúgy, hogy eddig minden alkalomra tanultam, mint állat, és kivágott. Most nem tanultam, és átmentem.
Aztán… egy kis veszekedés után az extrával, visszakaptuk a sekait, meg vírusmentesítettem az összes oldalt. Pár dolog elveszett, meg még pótolni kell, de ez már a legkevesebb. Viszont záros határidőn belül az összes oldalamat takarítom el az extráról. Nekem nem kell az idegbaj.
Amúgy meg munka, munka, munka.
És mostanság kissé türelmetlen vagyok az emberekkel, tudom. Akinek nem tetszik, pápuszi. Néha hadd legyen már nekem is szar korszakom. Mindig mindenkit értsek meg, msot az egyszer fordítva kérem. Köcce.
Kedden megyünk Bp-re koncertre tesómmal. Alig várom. :)
Ja anya ma le akart jönni hozzám, de öcsém hazament hozzá, szóval ugrott a program.
Ja és megyek valamikro templomba. Ugyanis azt mondtam, ha meg lesz a szigorlatom, vannak csodák, és akkro megyek templomba. És érdekes, mert anyám és nagyanyám is ezt mondta. Mind egymástól függetlenül. O_O
Fáj a szemem….
Mit akartam mgé írni? Nemtom…

Még lehet jövök vissza. XD

Pá!

Ja nem is meséltem: ötéves évfordulóra kaptam páromtól csodazép rózsacsokrot, futárszolgálattal. :)

2010.január 23. 21:30

Két dolog

AKKOR ELMONDOM MÉG EGYSZER, HOGY MINDENKI MEGÉRTSE:

1. NEM SZERETEM A MEGLEPETÉSEKET
2. NEM SZERETEM, HA HELYETTEM DÖNTENEK!

Elég világos volt, vagy adjam ki körlevélben, a tévében, stb?!


2010. jan. 21. 15:12

Filmek és tanulás

*kétballábbalkelt*
Megnéztem hajnalban két filmet. Persze tanulás helyett, mert az úgy fun.A Latter Days tetszett, mindenkinek ajánlom, nagyon aranyos film. Viszont… a Kindan no koi nem enyhén besokkolt. Sőt. Még mindig ennek a sokknak az emlékével sikerült kelni, ergo ne szólj hozzám üzemmód van. Nekem nem szabad drámát néznem, és bár szinte tudtam, hogy a vége odavág, erre azért nem számítottam. Durva. *hideg rázza* Pedig egyébként nagyon tetszett, csakhát… a vége ütött. Ennyi. És most ariana ezen fog filózni két hétig. Aú.
Ja meg befejeztük az Orthos no inut. Az még feldolgozás alatt, szintén. XD
Tanulnom kell. Amúgy lol, hogy már attól egész esélyesnek érzem magam, hogy átnéztem öt tételt. XD
Nemtom mit akartam még írni. Valószínűleg semmit, mert csak úgy nekiálltam blogolni.
Na viszonlátás.

Amúgy meg úgy tűnik, hogy az embereknek semmiről nincs véleményük, vagy nem merik elmondani/leírni, nincs kedvük, estébé. Szerencsésnek érzem magam, hogy nekem még van olyanom.

2010.01.20. 17:40

Emberek

Nyah, felmerült pár téma a héten, csak már agyhalott voltam hozzá, de gondoltam, írok róla.
Menjünk időrendben.

Volt egy érdekes beszélgetésem msn-en. És igazából megint nem tudom eldönteni: én vagyok túl türelmes másokkal, vagy mások túl türelmetlenek? Furcsa, de nálam a barátság nem könnyen múlandó dolog. Megértem, ha valaki nem ér rá, nem keres. Mostanság én sem érek rá másokra, amiért nem egy baszogatást kaptam. Hát elnézést, kissé összekuszálódtak körülöttem a dolgok. Aki nem érti meg, le lehet lépni. Nem direkt csinálom, és nekem volt a legnehezebb megszoknom a változásokat.
Viszont, amit írni akartam. Nálam nagyon nehéz elérni azt, hogy valakit ne szeressek. Ha valakivel évek óta nem beszéltem, évek óta nem láttam, ugyanúgy tudom üdvözölni, mintha tegnap is beszéltünk volna. Mert miért haragudnék rá? Hiszen ezek szerint én sem kerestem őt… ez két emberen múlik. A többi csak hárítás…
(Szívem, azért szétrúgom a segged, ha fél évig megint eltűnsz, megígértem. XD )
Hozzám mindig vissza lehet térni. Mert én ilyen hülye vagyok…


Másik. Most komolyan: ti mennyire vagytok közvetlenek a családtagjaitokkal? Úgy értem… én mikor elköszönök, mindig azt mondom: „Csók.” vagy „Puszi.” vagy „Cupp.” És nemrég pár beszélgetésből kiderült, hogy ez nem evidens. Jó, nem mintha olyan naiv lennék, hogy nem volt számomra egyértelmű, hogy ez nem mindenhol így van, de értitek szerintem a lényeget. Nem mondanám azt, hogy hűdeközel áll hozzám a családom, meg húdemindenttudokróluk. Egyáltalán nem. Van, hogy hetekig nem beszélek apámmal vagy öcsémmel. Nagyanyámékkal szintén. Mégsem érzem, hogy ettől kevésbé a családom lennének. Vagy távolabb kerülnének ettől. És tudunk beszélgetni… általában. XD
Uh, vissza az időrendben. Elfelejtettem. -.-
Érintések. Egyszer le lettem baszva, mert nem öleltem meg apámat random. Mármint nem ő cseszett le, de a lényeg az volt, hogy olyan távolságtartó vagyok vele. Mire visszaszóltam, hogy nem csak vele. Én mindenkitől tartok egy távolságot. Egy minimum szint mindenkivel szemben van. Aztán a másik féltől függ, hol húzom meg a határt. Ha nem igazán enged be az életébe, egy idő után távolabb lépek. És ennyi. Így is jobban kötődök az emberekhez, mint ők hozzám, csak ahhoz, hogy ezt észrevegyék, ki kellene nyitni a szemüket. Az meg ritka szokás…


Másik téma, amivel lerombolom az előző kettőt: a buszsofőrök. XDDD
Folyton felmerülő téma, és már annyira unom, hogy én is írok róla. XD
Igazából bármennyire lehet bunkózni őket, ők is emberek. Akiket fel lehet idegesíteni. Akiknek lehet rossz napjuk. Mert azért nézzünk már magunkba: a legtöbben igenis néha a munkahelyünkön is tudunk idegesek és feszültek lenni. Fel tudják cseszni az agyunkat néha túl könnyen is. Én is volt már, hogy ingerültebben szóltam vissza, mert előtte felcsesztek. Pedig nem az illető tehetett róla. Bár lehet, ez is türelem kérdése. Az emberekkel szemben. Mindkét részről. Ha néha picit jobban bele tudnánk képzelni magunkat mások helyébe, könnyebb lenne mindenkinek. Csakhát az ember önző, mindig más a hülye. Mert azt könnyebb.
Ez nem azt jelenti, hogy nem tudtam volna eltörni a buszsofőr kezét, mikor munka után, dögfáradtan mentem haza, minden bajom volt, és nem volt hajlandó nekem kinyitni két megállóban sem az ajtót, hogy leszállhassak, és emiatt volt egy jó kis sétám a hidegben, betegen. És én is kurva ideges voltam. Aztán vállat vontam, és nem érdekelt. Most jobb lesz attól, ha veszekszek?


És igen, mindhárom témára vonatkozóan: Tudom, hogy velem van a baj. Az én életszemléletem a probléma.
És volt még egy téma, de az istennek nem jut eszembe…

Jah igen!
A fontossági sorrend.
Nem mindig azok a dolgok fontosak másoknak, amik nekünk. És van, mikor hiába nyugtatsz másokat, ha valamit nem kapnak meg. Bele kell törődni, vagy tenni érte, de nem másokat okolni, a fenébe is. Lehet, hogy nekik más van, amit nem kaphatnak meg. Ezért tényleg érdemes haragudni?
(Jó, ez vicces. A bejegyzés ezen része az egyetlen, ami szól valakihez. Az illető meg nem olvassa a blogom. XD )
Meg család, barátok. Mi az istenért kell fontossági sorrendet felállítani? Ott kell lenni, ahol igazán szükség van ránk. Nem? Ha másnak épp nincs ránk szüksége, miért kell megsértődni, mert nem ott vagyok? Sosem fogom megérteni ezt az emberekben. Ezt a mérhetetlen önzést. Nem mintha nem lennék én is az. Csak… én legalább próbálkozom, hogy mások szemével is nézzek néha. Higgyétek el: túl lehet élni a próbálkozást…

Nah várom a véleményeket, ha van olyan. Meg ha egyáltalán valaki olvassa, amiket írok.
És most megyek, és… végignézem az lj-m. Egy hete nem jártam ott megint. -.- Gomennasai. -.-

2010. jan. 16. 14:47

Munka, vásárlás, dorama, vizsga

Megvan a kínaim. *.* Életem legérdekesebb vizsgája volt, és kisétáltam egy hármassal… :)
Utána meg vásároltam, és elbasztam csekélyke 20.000 forintot. És tervezek még többet. Imádom, hogy dolgozom, és van pénzem olyan dolgokra, amikre eddig nem volt. *.*
Szóval vettem két szoknyát, egy csizmát, meg cicanadrágot. *.* És mgé akarok venni felsőt, meg nadrágot, meg a fehérneműimre is rászorulna némi újítás. A boltban már úgyis megismernek az eladók. XD
Lehet, hogy pár napig BP-n leszek. Mert ugye lesz Stratovarius koncert, meg utána NS, lehet DT is. (Igen, megjött megint a kedvem hozzá, már ha valaki hajlandó velem NS-re jönni… amúgy marad Bp-n a búbánat….)
Hömm…
Orthos no Inut néztünk. *.* Bakker ritkán jut sorozat kapcsán eszembe, hogy milyen jó yaoit lehetne belőle írni. XDDD Bár tanulnom kellett volna. -.- Most megint négy napig egyfolytában meló, ehhe. Nem baj, meló az pénz, és ariana vesz magának minden vackot. *egyre inkább hülye picsa*
Nyah szóval élek, létezem, tanulok, dolgozom, nem kell értem aggódni. :)

Nyah cupp meg bye meg minden! XD *megy ágyba tanulni, ha nem alszik be megint -.- *

"Céges buli"

Voltam szombaton „céges bulin”. Jó volt, élveztem, bár aznap eléggé vacakul voltam, és ez nem kicsit hatással volt az estémre. Mindegy, rendbe lettem rakva, visszamentem, jól éreztem magam. :)
Kevesebben voltunk, mint azzal számoltam. És be is csíptem rendesen, el vagyok szokva az alkoholtól. Buli után pár munkatárs még feljött hozzám, beszélgettünk.
És párom nem akar jönni velem Korfura. -.- Pedig én annyira vágyom vissza görögbe…
Tanulnom kellene. De a vasárnapom a túlélésre ment rá. Annyira magas volt a vérnyomásom, hogy végül nyugtatóval aludtam.Most meg nem merek energiaitalt inni, pedig nem bírok magamhoz térni…
Érdekes amúgy. Egyik srác azt mondta, hogy ne úgy gondoljak rájuk, mint munkatársakra, hanem mint családra. És furcsamód, picit tényleg az. Figyelnek egymásra, nem haragszanak meg hülyeségekért… kicsit tényleg családias.
Mi volt még? Nem emlékszem… most keltem, na. XD
Csak írni akartam valamit, mielőtt elfelejteném.
Amúgy az embereknek elbaszott hobbijaik vannak. Már nem ébresszük fel arianát játékot játszanak. Egy időben basszuk fel ariana agyát ébredéskor játék volt. XD
Jah igen. A kurva extra.hu megint vírusos. És hiába írtom le, visszafertőznek. És persze én vagyok a hülye… No comment. Most minden oldal inaktívon van, amihez csak közöm van. Addig sem fertőznek.

2010. 01.11.

2010-re váltva

Nah hazaértem.
*röhögőgörcsöt kap* Én tudok már hisztizni… visszaolvastam az előző bejegyzést. Mit tesz a fáradtság…
Kurva fárasztó műszakunk volt. Mármint úgy éjfélig abszolút agyhalál volt. Lettettem a telefont, két másodperc múlva csörgött újra… Ráadásul két munkatársnőmmel meghibbantunk, és ontottuk a hülyeséget. XDDDD És besokkoltam egyik munkatársamat, pedig én csak meséltem neki kicsit magamról… XDDD

Nyah. Mesézzünk a szilveszterről, meg picit az előszilveszterről.
Pár kedves éjjelezés után eljött végre pár szabadnap. 30-án Zedin lejött hozzám, és iszogattunk, meg hülyültünk. És kaptam teát meg kancsót. *.* Meg néztünk Samurai High Schoolt. Meg ment a fangirlködés. (Arianánál tombol a Luna Sea, az Abingdon és… Korea. Igen, egyszerre. XDD )
31-én kissé vacakul indult a reggel. Pl. hogy nem tudtam elaludni kb. 7 óráig, pedig kilenckor kelnem kellett volna. Aha. Úgy elaludtam, mint a huzat. És az a poén, hogy simán elértem volna a vonatot, ha nem kell boltba mennem, meg nem tart fel pár agyatlan ember a boltban, az állomáson. -.- Mindegy, mentem IC-vel. Összeszedtük a bandát, és mentünk Sakumóhoz. Dumaparti, kártyázás, iszogatás. Elég szolid szilveszter volt szerintem, legalábbis alkohol szempontjából. És reggelig elvoltunk. És tudtam aludni. *.* Felfigyeltem rá, hogy ha vannak körülöttem, annál jobban tudok aludni. Ariana fura. o_O
Hát az afterparti már nem volt olyan szolid, picit becsípett a banda. XDDD És játszottam PS-vel. o_O És néztünk sorozatot, és a többiek azon röhögtek, hogy szellemkölök megjelenik, Ariana meg felsikít. XD
Másnap meg úgy keltem, mint aki haldoklik. Derekam kipurcant, hasam fájt, a gyomrom kikészült. -.- És jöttem melózni. És hogy eltaláltam, hogy kurva forgalmas esténk lesz. És olyan történt, ami két hónapja nem: az egyik ügyfél úgy felbaszta az agyam, hogy kedvem támadt volna ordítani vele. Meg mindenki másnak is, akinél becsörgött… És volt egy szórakozónk, aki férfihangon polgármesterasszonynak adta ki magát, és az volt a problémája, hogy a miniszoknyából kilóg a heréje meg a töke. O_O Az emberek fájnak…
Ja meg néztünk filmet. Melegkonyhát és A boldogító nemet. Nekem mindkettő tetszett. :)
Ajándékokat fitózok holnap, de már esek össze. De blogolhatnékom volt. Szokás szerint szófukaron. Mostanság valahogy mintha nem tudnék annyit beszélni. XDDDD
Álmos vagyok. o_O
Mosogatni kell. Eh…

2010. jan. 3. 7:26